14. fejezet:

A kora reggel l�tszott legalkalmasabbnak a p�k ellop�s�ra. A Cirque du Freak k�s� �jszak�ba ny�l�an a sz�npadon dolgoz� szerepl�i minden bizonnyal legal�bb reggel nyolcig vagy kilencig aludni fognak. Ezalatt besurranhatn�k, megkeresn�m �s megkaparintan�m Madame Oct�t, �s m�r rohann�k is. Ha nem lehet – mert p�ld�ul a t�rsulat �bren lenne –, akkor minden tov�bbi n�lk�l hazamenn�k, �s kivern�m a fejemb�l az eg�szet.

A k�rd�s csak az volt, hogy melyik nap legyen az. A szerda ide�lisnak t�nt: el�z? �jszaka mutatt�k be az utols� show-t, �gy a t�rsulat val�sz�n�leg m�snap d�lel�tt indul tov�bb a k�vetkez� vend�gszerepl�s helysz�n�re, a v�mp�r teh�t majd csak akkor fedezi f�l a tolvajl�st. De mi van akkor, ha k�zvetlen�l az el�ad�s ut�n, az �jszaka kell�s k�zep�n szedik a s�torf�jukat, s mennek tov�bb? Akkor bizony elszalasztom a nagy lehet�s�get.

Teh�t kedden, azaz holnap kell megcsin�lnom. Ez persze azt jelentette, hogy Mr. Crepsley kedden eg�sz �jjel a p�kj�t fogja keresni – vagyis engem –, de ezt a kock�zatot v�llalnom kellett.

A szokottn�l valamivel kor�bban indultam lefek�dni. F�radt voltam, aludni szerettem volna, de annyira izgultam, hogy �gy gondoltam, nem fogok tudni elaludni. B�cs�z�ul adtam egy puszit any�nak, ap�val pedig kezet fogtam. Azt hitt�k, �gy akarom visszaszerezni a zsebp�nzemet, pedig csak arra gondoltam, hogy ha t�rt�nik velem valami a sz�nh�zban, soha t�bb� nem l�tom �ket.

Van egy �breszt�s r�di�m; be�ll�tottam az �breszt�j�t hajnali �tre, azt�n feltettem a fejhallgat�t, �s becsatlakoztattam a r�di�ba. �gy majd nem fogok fel�breszteni senkit, amikor hajnalban f�lkelek.

Hamarabb elaludtam, mint gondoltam, �s v�gigaludtam az eg�sz �jszak�t. Ha �lmodtam is valamit, nem eml�kszem r�.

Az �breszt� hangj�ra riadtam fel. Felny�gtem, a m�sik oldalamra fordultam, majd fel�ltem az �gyban, �s d�rzs�lni kezdtem a szememet. P�r pillanatig nem jutott eszembe, mi�rt is kell ilyen kor�n fel�brednem, de azt�n bevillant a p�k meg a haditervem, �s boldogan elvigyorodtam.

A vigyor hamar lehervadt a k�pemr�l, mert �szrevettem, hogy az �breszt� hangja nem a fejhallgat�b�l j�n. Biztosan forgol�dtam �lmomban, �s kih�ztam a zsin�rt a r�di�b�l! Kiugrottam az �gyb�l, r�csaptam az �breszt� gombj�ra, majd mozdulatlanul, sz�vdobogva �ltem a hajnali s�t�ts�gben, v�rva, hogy hallok-e valami zajt.

Amikor meggy�z�dtem r�la, hogy a sz�leim nem �bredtek f�l, kiugrottam az �gyb�l, �s amilyen halkan csak tudtam, magamra kaptam a ruh�imat. Kimentem a v�c�re, �s m�r majdnem leh�ztam, amikor eszembe jutott, mekkora zajjal szokott zubogni a v�z. Gyorsan visszakaptam a kezemet, �s megt�r�ltem gy�ngy�z� homlokomat. Na, ezt biztos, hogy meghallott�k volna!

Kev�s h�ja volt, hogy nem buktam le. A sz�nh�zban sokkal �vatosabbnak kell lennem.

Leosontam a f�ldszintre, s onnan ki a h�zb�l. �pp kel�ben volt a nap, s m�r l�tszott, hogy sz�p id� lesz.

Szapor�n l�pkedtem, �s hogy buzd�tsam magam, magamban �nekelgettem. Majd sz�tfesz�tett az idegess�g, �s nem egyszer azon voltam, hogy visszafordulok. Egyszer vissza is fordultam, s elindultam hazafel�, de azt�n eszembe jutott, hogyan l�gott a p�k Mr. Crepsley �ll�n, �s hogy Madame Octa milyen tr�kk�ket csin�lt, �s akkor �jra megfordultam.

Nem tudom megmagyar�zni, mi�rt jelentett olyan sokat sz�momra Madame Octa, vagy hogy mi�rt tettem kock�ra az �letemet az�rt, hogy megszerezzem. Ha most visszagondolok, akkor sem tudom, mi k�sztetett r�. Egyszer�en annyira v�gytam r�, hogy k�ptelen voltam uralkodni magamon.

A m�ll� vakolat� �reg �p�let nappali f�nyben m�g balj�sabbnak l�tszott. A homlokzat�n lefut� reped�sek, a patk�nyok �s egerek r�gta lyukak, a p�kh�l�k az ablakokon f�lelmetess� �s k�s�rtetiess� tett�k. Megborzongtam, �s a h�zat megker�lve h�trasiettem. Kietlen hely volt. Elhagyott, �reg �p�letek, t�rmel�kkel telehordott udvarok, �cskavas- �s szem�tkupacok. Napk�zben k�s�bb biztosan emberek j�nnek-mennek a kupacok k�z�tt, de most m�g minden �gy n�zett ki, mint valami k�s�rtetnegyed. M�g egy macsk�t vagy kuty�t se l�ttam sehol.

J�l gondoltam, t�bbf�lek�ppen is be lehetett jutni a sz�nh�zba. K�t ajt� �s sz�mos ablak k�z�tt v�logathattam.

Az �p�let el�tt t�bb aut� �s lak�kocsi is parkolt. B�r feliratot vagy rekl�mgrafik�t nem l�ttam rajtuk, biztos voltam benne, hogy a cirkuszhoz tartoznak. Hirtelen eszembe villant, hogy biztosan ezekben alszanak a sz�rnyek. Ha Mr. Crepsley lak�sa is itt van valamelyikben, akkor az �n sz�p terveimnek befellegzett.

Besurrantam a h�zba, amely most m�g ridegebbnek t�nt, mint szombat �jjel. L�bujjhegyen v�gigosontam egy hossz� folyos�n, azt�n m�g egyen �s m�g egyen! Olyan �rz�s volt, mintha egy labirintusba ker�ltem volna, �gyhogy kezdtem agg�dni, hogy majd nem tal�lok ki bel�le. Vissza kellene mennem egy gombolyag fonal�rt, hogy megjel�lhessem az �tvonalamat...

Nem! Ehhez m�r t�l k�s�! Ha most elmegyek, soha t�bb� nem szedem �ssze a b�tors�gomat, hogy visszaj�jjek. Amennyire csak tudom, meg kell jegyeznem, merre megyek, �s ha elj�n az ideje, egy kis foh�sszal kell elindulnom visszafel�.

Egyetlen sz�rnnyel sem tal�lkoztam, �gyhogy m�r kezdtem arra gondolni, esetieg rossz helyen keresg�lek. Lehet, hogy mindny�jan a lak�kocsikban vagy egy-k�t k�zeli sz�llod�ban laknak. M�r vagy h�sz perce bolyongtam, �s a l�bam is kezdett sajogni a sok gyalogl�st�l. Jobb volna elmenni, �s hagyni az eg�sz �r�lt tervet!

M�r-m�r feladtam, amikor r�bukkantam egy �jabb l�pcs�re, amely a pinc�be vezetett le. Tan�cstalans�gomban az ajkamat r�gva toporogtam a l�pcs� tetej�n: lemenjek? ne menjek le? �pp el�g horrorfilmet l�ttam, hogy tudjam, a v�mp�rok hasonl� helyeken szoktak tany�zni, de olyat is l�ttam eleget, amikor a f�h�s lemegy egy ilyen pinc�be, ahol megt�madj�k, meg�lik, �s apr�ra felvagdalj�k!

V�g�l nagy leveg�t vettem, �s elindultam lefel�. Mivel a cip�m talpa kopogott, levettem, �s zokniban l�pdeltem tov�bb. J� sok sz�lk�t �sszeszedtem, de idegess�gemben nem �reztem a f�jdalmat.

Eg�szen k�zel a l�pcs� alj�hoz egy hatalmas ketrec �llt. K�zelebb �vakodtam, �s ben�ztem a r�csok k�z�tt. A Farkasember fek�dt benne hanyatt; horkolva szedte a leveg�t. Egyszer csak �sszer�ndult, �s felmordult. R�m�lten ugrottam el a r�cst�l. Ha f�l�bred, �v�lt�s�re m�sodpercek alatt rajtam lesz a cirkusz �sszes fenevadja!

Ahogy h�trafel� botork�ltam, a l�bam valami puh�hoz �s s�koshoz �rt. Lassan odaford�tottam a fejem, �s l�ttam, hogy a k�gy�test� fi� f�l�tt �llok! A f�ld�n fek�dt elny�lva, test�n a r�csavarod� k�gy�val, s a szeme t�gra nyitva meredt f�lfel�!

Nem tudom, hogy siker�lt meg�llnom, hogy el ne sikoltsam magam, vagy el ne �juljak, de valahogy n�ma tudtam maradni, s�t a l�bam se szaladt ki al�lam, �s ez mentett meg. Ugyanis a k�gy�test� fi� nyitott szemmel is m�lyen aludt! L�ttam a l�legz�s�n: egyenletesen, m�lyr�l vette a leveg�t.

Igyekeztem nem gondolni r�, hogy mi t�rt�nt volna, ha megbotlok benne �s a k�gy�j�ban, �s f�l�bresztem �ket!

Ennyi el�g is volt. M�g egyszer k�rbepillantottam a s�t�t pinc�ben, �s k�zben szent�l meg�g�rtem magamnak, hogy ha nem l�tom a v�mp�rt, m�r megyek is. P�r m�sodperdg nem l�ttam semmit, �gyhogy m�r k�sz�ltem lel�pni, amikor hirtelen az egyik faln�l megpillantottam egy l�daf�les�get.

Ak�r l�da is lehetett volna. De nem az volt. Nagyon is j�l tudtam, mi az. Kopors�!

Nagyot nyeltem, majd �vatosan elindultam. K�r�lbel�l k�t m�ter hossz� �s nyolcvan centim�ter sz�les volt. S�t�t f�ja csupa piszok, itt-ott foltokban mohos, s az egyik sark�ban n�pes sv�bbog�rcsal�d tany�zott.

Sz�vesen mondan�m, hogy b�tran f�lemeltem a fedel�t, �s bekukucsk�ltam al�, de ez term�szetesen nem igaz. M�g a gondolatra is �sszeborzadtam, hogy meg�rintsem a kopors�t!

Keresni kezdtem Madame Octa kalitk�j�t. Biztosra vettem, hogy nem lehet messze a gazd�j�t�l, �s csakugyan, a kalitka ott volt a f�ld�n, a kopors� fejr�sze mellett, egy nagy, v�r�s takar� alatt.

Bekukucsk�ltam, hogy l�ssam, val�ban ott van-e. Ott volt: a potroha l�ktetett, nyolc l�ba r�ngat�zott. Ebb�l a k�zels�gb�l sz�rny�nek �s ijeszt�nek l�tszott, �s egy pillanatig arra gondoltam, hogy el se viszem. Hirtelen az eg�sz csak valami �r�lt �tletnek t�nt, �s maga a gondolat is, hogy hozz��rjek ezekhez a sz�r�s l�bakhoz, vagy az arcom k�zel�be engedjem �t, retteg�ssel t�lt�tt el.

De pipogya, gy�va alak lettem volna, ha dolgav�gezetlen�l iszkolok el innen. F�lvettem a kalitk�t, �s letettem a pince k�zep�re. A kulcsa bent volt a z�rban, az egyik s�p pedig oda volt er�s�tve az oldalfal r�csaihoz.

El�vettem a levelet, melyet el�z� �jszaka �rtam otthon. Egyszer�s�ge ellen�re rettent� sok�ig tartott, m�g meg�rtam. Mik�zben egy darabka r�g�gumival a kopors� fedel�hez ragasztottam, m�g egyszer elolvastam.

Mr. Crepsley!

Tudom, ki maga, s azt is, hogy micsoda. Elvittem Madame Oct�t, �s meg is tartom. Ne kutasson ut�na. Ne j�jj�n vissza ebbe a v�rosba. Ha megteszi, mindenkinek meg fogom mondani, hogy maga vamp�r, �s akkor megkeresik �s meg�ltk. Nem Steve vagyok. Steve semmit sem tud az eg�szr�l. Vigyazni fogok a p�kra.

Term�szetesen nem �rtam al�!

Lehet, hogy Steve eml�t�se nem volt j� �tlet, de �gy gondoltam, hogy a v�mp�r mindenk�pp r� gyanakodna, ez�rt tiszt�zni akartam, hogy nem � a tolvaj.

Most, hogy a lev�l is a hely�re ker�lt, ideje volt elt�zni. F�lkaptam a kalitk�t, �s amilyen gyorsan (�s persze amilyen csendben) csak tudtam, f�lsiettem a l�pcs�n. Ott visszab�jtam a cip�mbe, �s elindultam kifel�.

A vissza�t k�nnyebb volt, mint k�pzeltem: a pince s�t�tje ut�n a folyos�k sokkal vil�gosabbaknak t�ntek. Az utc�ra �rve lassan els�t�ltam az �p�let f�bej�rat�hoz, s csak onnan vettem fut�ra a l�pteimet. Haz�ig meg sem �lltam, hogy min�l el�bb messze magam m�g�tt hagyjam a sz�nh�zat, a v�mp�rt �s a f�lelmemet – mindent, kiv�ve Madame Oct�t!

H�sz perccel el�bb �rtem haza, hogy a mam�m �s a pap�m f�lkeltek volna. A kalitk�t elrejtettem a ruh�sszek�nyem h�tulj�ba, egy halom ruha al�, de az�rt hagytam annyi r�st, hogy Madame Octa leveg�h�z jusson. Ott biztons�gban lesz. A mam�m r�m b�zza a szob�m rendben tart�s�t, �s egy�bk�nt sem szokott bej�nni, hogy kotor�sszon a dolgaim k�z�tt.

Beb�jtam az �gyba, �s �gy tettem, mintha aludn�k. H�romnegyed nyolckor bej�tt a pap�m, hogy f�l�besszen. Fel�lt�ttem az iskolai egyenruh�mat, azt�n �s�tozva, ny�jt�zkodva, mint aki most �bredt, lementem a l�pcs�n. Gyorsan bekapkodtam a reggelit, �s visszarohantam az emeletre, hogy megn�zzem, mi van Madame Oct�val. Meg sem moccant az�ta, hogy elloptam. Picit megr�ztam a kalitk�t, de arra sem mozdult meg.

J� lett volna otthon maradni, de nem lehetett. A mam�m r�gt�n kisz�rta, ha csak tettettem, hogy rosszul vagyok. T�l j� a szeme, nem k�nny� �tejteni.

A nap rettenetesen lassan telt el. A m�sodpercek �gy v�nszorogtak, mintha �r�k lenn�nek, de m�g a sz�net �s az eb�did� is hossz� volt! Be�lltam focizni, de nem tudtam beleadni a sz�vemet a j�t�kba. Az �r�n sem tudtam koncentr�lni, �s m�g a legegyszer�bb k�rd�sekre is h�lyes�geket v�laszoltam.

V�g�l m�giscsak v�ge lett, �s rohanhattam haza, egyenesen f�l a szob�mba.

Madame Oct�t ugyanott tal�ltam, ahol reggel hagytam. Megfordult a fejemben, hogy tal�n meghalt, de l�ttam, hogy l�legzik. Azt�n hirtelen eszembe jutott: azt v�rja, hogy etessem meg! Kor�bban is l�ttam m�r ilyet. K�pesek mozduladanul �lni �r�kon �t, v�rva, hogy elj�jj�n a k�vetkez� etet�s ideje.

Nem voltam teljesen biztos abban, hogy mivel kellene etetnem, de sejtettem: �trendje nem k�l�nb�zhet alapvet�en att�l, amit a k�z�ns�ges p�kok esznek. Kisiettem h�t a kertbe, de m�g el�tte a konyh�ban f�lkaptam egy �res bef�ttes�veget.

Nem telt sok id�be �sszeszedni p�r d�gl�tt legyet, n�h�ny bogarat �s egy hossz�, tekerg�z� f�ldigiliszt�t, azt�n nyom�s vissza. A p�l�m alatt rejtegettem a bef�ttes�veget, nehogy anya megl�ssa, �s mindenf�le k�rd�st szegezzen nekem.

Bez�rtarn a szob�m ajtaj�t, m�g egy sz�ket is odatettem, hogy senki ne j�hessen be, azt�n az �gyamra tettem Madame Octa kalitk�j�t, �s levettem r�la a ter�t�t.

A p�k a hirtelen t�madt vil�goss�gt�l hunyorgott, �s lejjebb engedte a potroh�t. M�r �ppen ki akartam nyitni a kalitka ajtaj�t, hogy bedobjam az �lelmet, amikor eszembe jutott, hogy egy m�rges p�kkal van dolgom, amely egy-k�t harap�ssal ak�r meg is tudna �lni.

F�lemeltem az �veget a kalitka f�l�, kipiszk�ltam bel�le az egyik eleven bogarat, �s leejtettem. A bog�r a h�t�ra esett; egy darabig �gnek mered� l�bakkal kap�l�zott, azt�n siker�lt a has�ra fordulnia. M�szni kezdett a szabads�g fel�, de nem jutott messzire.

Mihelyt elindult, Madame Octa lecsapott r�. Az egyik pillanatban m�g mozdulatlanul �llt a kalitka k�zep�n, mint valami gub�, a k�vetkez�ben pedig m�r kifent r�g�cs�ppal landolt �ldozat�n.

Gyorsan benyelte a bogarat. Egy norm�lis p�knak ennyi eles�g egy vagy k�t napra is elegend� lett volna, de Madame Octa legf�ljebb k�nny� el��telnek tarthatta. Visszam�szott eredeti hely�re, �s �gy n�zett r�m, mintha azt mondan�: – Ok�, ez kedves volt t�led, de mi lesz a f�fog�s?

Megetettem vele a bef�ttes�veg eg�sz tartalm�t. A giliszta derekasan k�zd�tt az �let��rt, de a p�k belem�lyesztette a r�g�it, �s el�bb kett�be, majd negyedekbe v�gta szeg�nyt. L�tszott rajta, hogy a giliszt�t fogyasztja a legnagyobb �lvezettel.

Egy hirtelen t�madt �tlettel el�vettem a matracom al�l a napl�mat. A napl�m a legbecsesebb tulajdonom, ezt a k�nyvet is az�rt tudom meg�rni, mert abban lejegyeztem mindent. Am�gy is eml�kszem a t�rt�net szinte minden r�szlet�re, de valah�nyszor megakadok, csak ki kell nyitnom a napl�mat, �s ellen�rizhetem a t�nyeket.

Kinyitottam az utols� oldaln�l, �s le�rtam mindazt, amit Madame Oct�r�l tudtam: mit mondott el r�la Mr. Crepsley a m�sor�ban, milyen tr�kk�ket ismert, mi a kedvenc eledele. Egy keresztet tettem a mell� az ennival� mell�, amit nagyon szeretett, �s kett�t a mell�, ami�rt k�l�n�sen odavolt (eddig csak a giliszta volt ilyen). �gy tudni fogom, hogy mivel etessem, �s azt is, hogy mivel jutalmazzam, ha valamit v�gre akarok hajtatni vele.

Azt�n f�lhoztam n�h�ny kaj�t a h�t�szekr�nyb�l: sajtot, sonk�t, sal�t�t �s konzerv marhah�st. Szinte mindent megevett, amit csak adtam neki. �gy l�ttam, lesz el�g dolgom, m�g j�llakatom ezt a ronda n�szem�lyt!

A kedd �jszak�m sz�rny� volt. Azon t�prengtem, vajon mit sz�lt Mr. Crepsley, amikor f�l�bredt, �s l�tta, hogy a p�kja hely�n egy lev�l van. Vajon el fog utazni, ahogy tan�csokam, vagy Madame Octa keres�s�re indul? Es mi van akkor, ha ezek ketten tudnak egym�ssal telepatikus �ton besz�lgetni, �s Mr. Crepsley eljut a p�k nyom�ban ide?

�r�kig �ltem az �gyamban, keresztet tartva a mellemhez. Nem voltam benne biztos, seg�t-e a kereszt, vagy nem. Azt tudtam, hogy a filmekben rendszerint bev�lik. Eszembe jutott, egyszer Steve-vel besz�lgett�nk err�l, �s akkor azt mondta, hogy a kereszt �nmag�ban nem haszn�l. Csak akkor m�k�dik, ha az illet�, aki fogja, j� ember.

V�g�l hajnali k�t �ra k�r�l elaludtam. Ha Mr. Crepsley ezalatt j�n, teljesen v�dtelen�l tal�l. Szerencs�re reggel semmi jel nem mutatott arra, hogy itt j�rt volna, �s Madame Octa is b�k�n pihent a szekr�nyben.

Szerd�n m�r sokkal jobban �reztem magam, k�l�n�sen amikor iskola ut�n elugrottam a sz�nh�zhoz, �s l�ttam, hogy a Cirque du Freak elment. �gy elt�nt az �sszes aut� �s lak�kocsi, hogy nyomuk sem maradt!

Siker�lt! Madame Octa az eny�m!

Azzal �nnepeltem meg a sikert, hogy vettem egy pizzat. Sonk�s-paprik�s pizz�t. Anya �s apa k�rdezt�k, hogy milyen k�l�nleges nap van ma, de csak annyit mondtam, hogy egyszer�en �gy �reztem, ez a nap m�s, mint a t�bbi. Megk�n�ltam �ket – �s persze Annie-t – egy-egy szelettel, �s ennyivel be�rt�k.

Megetettem a morzs�kkal Madame Oct�t, �s l�ttam rajta, hogy �zlett neki. K�rberohang�lta a kalitk�t, �s minden morzs�val v�gzett. Bele�rtam a napl�mba: "K�l�nleges jutalomk�nt: pizza!"

Mindv�gig besz�ltem hozz�: mes�ltem az �letemr�l, a csal�domr�l, az otthonunkr�l. Elmondtam, mennyire csod�lom, �s hogy milyen �telekkel fogom etetni, �s milyen sz�mokat fogunk egy�tt el�adni. Lehet, hogy nem �rtett meg mindent, amit mondtam, de �gy tett, mintha �rten�.

Cs�t�rt�k�n �s p�nteken iskola ut�n elmentem a k�nyvt�rba, �s mindent elolvastam a p�kokr�l, amit csak tal�kam. Sok mindent nem tudtam r�luk. P�ld�ul hogy ak�r nyolc szem�k is lehet, �s hogy a sz�l, amelyb�l a h�l�t sz�vik, foly�kony ragaszt�b�l van, amely a leveg�n szil�rdul meg. Egyik k�nyv sem eml�tette azonban, hogy be lehet �ket tan�tani valamire, vagy hogy vannak telepatikus k�pess�g� p�kok is. �s egyetlen k�pet sem tal�ltam olyan p�kr�l, amilyen Madame Octa. Mintha ezeknek a k�nyveknek az �r�i m�g nem l�ttak volna hozz� hasonl�t. P�ratlan p�ld�ny volt!

Amikor elj�tt a szombat, �gy d�nt�ttem, ideje kiengedni a kalitk�b�l �s kipr�b�lni vele p�r tr�kk�t. Addigra m�r gyakoroltam a hangszeren, �s n�h�ny nagyon egyszer� dallamot m�r eg�sz j�l el tudtam j�tszani rajta. A neh�zs�get az jelentette, hogy fuvol�z�s k�zben mik�nt k�zvet�tsem neki a gondolataimat. Kicsit bonyolultnak t�nt, de �gy �reztem, menni fog.

Bez�rtam az ajt�mat, �s becsuktam az ablakokat is. Szombat d�lut�n volt. A pap�m dolgozott, anya pedig Annie-val az �zleteket j�rta. Teljesen egyed�l voltam, �gyhogy ha valami balul �tne ki, az csakis az �n hib�m lenne, �s egyed�l nekem kell elszenvedni is.

Letettem a kalitk�t a szoba k�zep�re, a padl�ra. A m�lt �jjel �ta nem adtam enni Madame Oct�nak. �gy okoskodtam, hogy tele hassal biztosan nem akarn� produk�lni mag�t. Az �llatok �pp�gy el tudnak lustulni, mint az emberek.

Levettem a kalitk�r�l a takar�t, a sz�mba vettem a fuvol�t, majd elford�tottam a kulcsot, �s kinyitottam az apr�cska ajt�t. Azt�n h�tral�ptem, �s lekuporodtam a padl�ra, hogy j�l l�thasson.

Madame Octa egy darabig nem csin�lt semmit. Azt�n odam�szott az ajt�hoz, ott meg�llt, �s beleszagolta leveg�be. T�l k�v�rnek l�tszott ahhoz, hogy ki tudja pr�selni mag�t a ny�l�son, �s m�r azon kezdtem gondolkodni, hogy tal�n t�letettem. De valahogy beh�zhatta a has�t, �s kim�szott.

A kalitka el�tt letelepedett a sz�nyegre. Nagy, kerek potroha l�ktetett. Gondoltam, k�rbe akarja j�rni a kalitk�t, hogy megn�zze a szob�t, de a legcsek�lyebb �rdekl�d�st sem mutatta a szoba ir�nt.

Egyfolyt�ban engem n�zett!

Hangosan nyeltem egyet, �s igyekeztem leplezni a f�lelmemet. Neh�z volt, de meg�lltam, hogy ne reszkessek, �s ne ki�ltsak fel. Mialatt �t figyeltem, a fuvola p�r centim�terre kics�szott a sz�mb�l, de az�rt m�g fogtam. Ideje volt j�tszani valamit, �gyhogy belef�jtam.

Ez volt az a pillanat, amikor megmozdult. Egyetlen ugr�ssal felpattant, �s t�tott �llkapoccsal, felh�zott r�g�cs�pokkal �s r�ngat�z�, sz�r�s l�bakkal magasra sz�kkent a leveg�ben – egyenesen r� a csupasz, v�dtelen arcomra!